November első hete, kezdek elég jól összeszokni az Old Hollywood-dal (vagy legalábbis már nem érzem nagyon furának, hogy ilyen sötét rúzsban szaladgálok a városban hétköznap is), igazi rácsos almáspitét sütök (akkor még nehéznek tűnt, most már csukott szemmel is be tudnám fonni a tetejét), és megkóstolom életem első pekándiós pitéjét, ami zseniális; egész heti itthonülés után pénteken ügyet intézek és kétszer is megpróbálok bejutni a NYX-be, sikertelenül (vasárnap csak összejött, 100%-os impulzusvásárlásként elhoztam a Foul Mouth-t, ami kékebb, mint amit valaha is gondoltam volna, hogy hajlandó leszek kipróbálni, azt hiszem, rúzsban már tényleg csak a fekete van hátra... )

November második hete, macskalátogatás, szerda este a heti szokásos kocsmakvíz, az idei év első (de biztos, hogy nem utolsó) karácsonyi Lindt csokija, új napló a Mono-ból (imádom, csak nagyon hamar be fog telni a füzet), hétvégén Zing (a Karavánban már többször ettünk itt, de a Király utcai étterembe most ültünk be először). 

November harmadik hete, végre megsütöttem a tököt, ami Halloween óta várt türelmesen a hűtőben, végre megvettem a kondibérletet, amit október eleje óta terveztem (csak kétszer voltam, de ez is garantált izomláz egész hétre), és most először kipróbáltuk a thai kaját (nincs benne a top háromban, de érdekes volt, és annyira közel van az Egyetem téri Pad thai, hogy biztos beugrunk még). 

És november negyedik hete, hétfőn sóskaramellás kockafánkkal indítva, munka-megbeszéléssel folytatva (szétaggódtam magam miatta, de ahhoz képest elég lassan indul be...), utána szinte egész héten a lakásba zárva (egy csomagot vártam, ami még azóta se futott be...), a pénteki éjfélig kódolós-javítgatós projektbefejezős este után szombaton koránkelős WebConf-fal, és hétvégi Gilmore Girls-maratonnal lezárva (nem, nem tetszett, miért, van, akinek igen? A hangulat jó volt, de a történet...).